HIBÁS ÁRAK A WEBOLDALON: TUDD MEG, MIT TEHETSZ, ÉS MIT NEM

HIBÁS ÁRAK A WEBOLDALON: TUDD MEG, MIT TEHETSZ, ÉS MIT NEM

Webáruházaknál rendszeresen előfordulhat, hogy egy-egy termék ára rosszul – a valós árnál lényegesen alacsonyabban – szerepel a webáruház oldalán. De az igazi baj az, ha rendelés is érkezik rá, pedig ez az ár annyira alacsony, hogy ha ezen az áron szállítaná ki a webshop az adott terméket, jelentős veszteséget szenvedne el. Köteles a webáruház veszteséggel teljesíteni a megrendelést? Megtévesztette a vásárlót? Ennek jártunk most utána.

Arra most nem térünk ki részletesebben, hogy miért jelenhetnek meg ilyen hibák az oldalon, és hogyan lehet ellene védekezni, de az esetek jelentős részében a termékek, árak frissítését követően, listák importálása után jelenhetnek meg a hibás árak egy-egy rossz helyen lévő karakter miatt.

Hogy rendszeresen előforduló problémáról van szó az is mutatja, hogy sokszor érkezik ezzel kapcsolatban kérdés a fórumokon:

ha egy terméknél valamilyen hiba folytán téves ár szerepel a weboldalon, és a vásárló azon az áron le is ad egy rendelést, köteles-e a webáruház teljesíteni a beérkező megrendelést?

A kérdés megválaszolásában a “2008. évi XLVII. törvény a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról” jogszabály nyújthat segítséget. Mielőtt azonban az árról beszélnénk érdemes áttekinteni az online megrendelés folyamatát, mert így jobban érthető, kinek milyen kötelessége és kötelezettsége keletkezik az internetes vásárlás során.

 

AZ ONLINE VÁSÁRLÁS FOLYAMATA: KI TESZ AJÁNLATOT KINEK?

Hivatalosan a webáruház kínálata, választéka csak egy katalógus, ahol az eladó (a webáruház) weboldalán termékeket mutat be, ami nem más, mint felhívás ajánlattételre. A vevő (vagy itt még csak vásárolni szándékozó) megrendelésével ún. vételi ajánlatot tesz. Ez azért fontos momentum, mert

a vásárlók körében terjengő tévhitek egyike, hogy ha egy vásárló rendel egy irreálisan alacsony árú termékből, amelynek ára tévedésből olyan alacsony, a webáruháznak kötelessége teljesítenie a megrendelést.

Szerintük a webáruház termékeinek bemutatásával nyilvános ajánlatot tesz a látogatóknak (nyilvános ajánlattétel), melyet a megrendelő (vásárló) rendelésével elfogad.

Ez az elgondolás viszont téves. A jogszabályok pont fordítva határozzák meg az online vásárlás folyamatát: a vásárló az, aki vételi ajánlatot tesz a webáruház felé, a webáruház pedig a megrendelés visszaigazolásával fogadja el azt. Ezzel a visszaigazolással jön létre tulajdonképpen a szerződés (amit a jogszabályok ún. távollévők között kötött szerződésnek nevez).

Itt fontos kiemelni, hogy az automatikus visszaigazoló e-mail, amelyet az áruház rendszere elvileg minden rendelés beérkezésekor kiküld a megrendelő e-mail címére nem számít ilyen visszaigazolásnak – kivéve ha a vállalkozás úgy nem dönt (ami azért nem túl szerencsés, mert ha a vételi ajánlat automatikus elfogadásával létrejön a szerződés, azzal a webáruháznak teljesítési kötelezettsége keletkezik. Ez pedig nagyon kellemetlen akkor, ha valamiért – például készlethiány miatt – a rendelés mégsem teljesíthető).

A megrendelés folyamata tehát:

  1. Webáruház bemutatja a választékot (felhívás ajánlattételre)
  2. Vásárló megrendel egy terméket (vételi ajánlatot tesz)
  3. Webáruház elfogadja a vételi ajánlatot (ezzel jön létre a szerződés)
  4. Webáruház teljesíti a megrendelést, amit a vásárló kifizet (ezzel a két fél teljesíti szerződésbeli kötelezettségét)

Fentiekből adódóan ha a webáruház nem fogadja el a vásárló vételi ajánlatát, a megrendelését nem igazolja vissza, nem is köteles azt teljesíteni, mivel nem jött létre a szerződés. Természetesen az ok nem mindegy, egy esetleges elutasítás miatt a vásárló élhet kifogással, és jogilag akár kártérítést is kérhet, ha a webáruház valamilyen hátrányos megkülönböztetés miatt utasítja el a vételi ajánlatot. Ilyen esetben ugyanis sérülne pl. a vásárló alkotmányos, az egyenlő bánásmódhoz való joga.

De ha a webáruház bármely üzletileg magyarázható ok (pl. készlethiány, vásárló korábbi károkozó magatartása, stb) miatt nem fogadja el a vételi ajánlatot, az jogilag is védhető.

 

ÉS ITT ÉRKEZTÜNK EL A HIBÁS FOGYASZTÓI ÁR KÉRDÉSÉHEZ

Ha az ár bizonyíthatóan valamilyen tévedés, hibás működés miatt téves, úgy a webáruház nem köteles teljesíteni a megrendelést. Ugyanis a jogszabályok megfogalmazása szerint

a vásárlóról feltételezni kell, hogy kellő körültekintéssel rendel, magyarul tisztában van a megrendelni szándékozott termék tulajdonságával, jellemzőivel, és PIACI ÁRSZINTJÉVEL,

így azzal is, ha egy weboldalon az adott termék ára túlságosan alacsony. És ha így van, akkor egy túl alacsony árú termék megrendelésével akár még a jóhiszeműség is megkérdőjelezhető (volt már rá példa, hogy egy vásárló – későbbi haszonszerzés szándékával – jóval többet rendelt egy láthatóan téves árú termékből, mint amennyire vélhetően egy vásárlónak szüksége lenne).

 

MIKOR AJÁNLOTT TELJESÍTENI A MEGRENDELÉST, ÉS MIKOR ÁLLHAT EL A WEBÁRUHÁZ A TELJESÍTÉSTŐL?

Lehetnek azonban olyan esetek, amikor a webáruház mégis köteles a tévesnek mondott áron teljesíteni. Ilyen eset tipikusan, amikor a téves ár alkalmas a vásárlók megtévesztésére. Hogy ez mit jelent? Nézzünk egy példát:

Van egy fúrógép, ami általában 10-13 ezer forintért található a boltokban.

Ha ez a fúrógép a webáruházban 13000.- forint helyett 1300, 130 vagy 13 forintért rendelhető meg (a hibás árak leggyakrabban ilyen elírások miatt keletkeznek), úgy nyilvánvaló, hogy ezek az árak meg sem közelítik a valós piaci árat – így feltételezhetően valamilyen hiba történt – így a webáruháznak nincs teljesítési kötelezettsége.

Azonban ha a webshop kínálatában a fúrógép ára 9990.- forint, a vásárló joggal gondolhatja, hogy ez egy kivételes, de még életszerű akciós ár – így nagy valószínűséggel ha nem teljesítik a megrendelését, és mondjuk a Békéltető Testülethez fordulna, neki adnának igazat, hiszen elképzelhető, hogy a vásárló pl. pusztán emiatt kattintott az adott weboldalra. Ezért érdemes az ilyen megrendeléseket még akkor is teljesíteni, ha az ár egy hiba folytán került ki az oldalra, és talán alacsonyabb, mint a beszerzési ár.

 

ÖSSZEFOGLALVA

Ha egy termék ára nyilvánvalóan jóval alacsonyabb, mint a piacon kialakult ár, és ez az ár egy hiba folytán került fel az oldalra, akkor a webáruház nem köteles teljesíteni azon az áron egy megrendelést sem. Ilyen esetekben felajánlhatja, hogy normál piaci áron szállítja a terméket (amit a vásárlónak nyilván nem kötelező elfogadnia), vagy elutasíthatja a vételi ajánlatot. Ha viszont a feltüntetett ár akár még életszerű is lehet, érdemes megfontolni a teljesítést, mert ilyenkor nem feltételezhető joggal, hogy a vásárló vissza akart volna élni a lehetőséggel, jóhiszeműsége kevésbé megkérdőjelezhető, így az elutasítás jogilag sem állná meg a helyét, de marketing szempontból is káros lehet.

(Arra az esetre ebben a cikkben nem is szeretnénk kitérni, ha egy webáruház tudatosan alkalmazza az alacsony árat, hogy a látogatókat becsalja, majd készlethiányra hivatkozva más, drágább terméket próbál a vásárlóra rásózni – ez amellett, hogy etikátlan, még törvénytelen is.)

FONTOS: amennyiben észleljük, hogy az oldalon hibás egy ár, azonnal javítani kell, mert ha ez nem történik meg, joggal feltételezhető a szándékosság. Ezen felül a webáruház Általános Szerződési Feltételeiben is érdemes kitérni a hibás ár esetére, hogy ez előfordulhat, valamint hogy a vásárló mire számíthat, ha ilyen, hibás áron rendel meg egy terméket.

Az árak megjelenítésére egyébként egy másik jogszabály is kitér, ugyanis nem mindegy, hogy hogyan tünteted fel az árakat. Erről a következő számban olvashatsz majd, ne mulaszd el, mert ott is büntetésre számíthatsz, ha nem felelsz meg az előírásoknak.

 

A hibás árnál hivatkozott jogszabályt teljes terjedelmében itt tudod elolvasni:

https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0800047.TV

Szólj hozzá!